West Highland White Terrier    Ha azt mondjuk, 101, Walt Disney dalmat�nerjei jutnak az esz�nkbe, a Lassie n�v hallat�n egy�rtelm�, hogy a collie-ra asszoci�lunk. A Black & White whisky l�tt�n pedig vil�gszerte egy kis feh�r kutya jelenik meg az emberek lelki szemei el�tt: a west highland white terrier. A westie azonban nem annyira a j�l ismert rekl�mnak k�sz�nheti n�pszer�s�g�t, sokkal ink�bb elb�v�l�en bar�ts�gos term�szet�nek, kezess�g�nek, �s sz�v�ss�g�nak. Honnan j�tt? A west higland white terrier eredet�r�l sok legenda kering. Vannak, akik �gy tartj�k, hogy a westie-k a XVI. sz�zadban ker�ltek Sk�ci�ba a spanyol flotta haj�t�r�ttei r�v�n. T�ny, hogy 1588-ban II. F�l�p spanyol kir�ly minden addigin�l nagyobb flott�t toborzott �ssze, hogy leig�zza az ellens�ges Angli�t. Az Armad�nak keresztelt haj�flotta azonban az id�j�r�s viszontags�gai miatt els�llyedt, m�g miel�tt harcba sz�llhatott volna az angol csapatokkal. A kalandos legend�k kedvel�i szerint ekkor menek�ltek ki a haj�roncsokr�l a szigetorsz�gba azok a kis feh�r kuty�k, amelyeket ma west highland white terrierk�nt ismer�nk.      A meghat�, dr�mai t�rt�nettel szemben azonban sokkal val�sz�n�bb, hogy a westie Argyllshire sk�t vad�szainak teny�szt�se nyom�n sz�letett meg, sz�zadokkal k�s�bb. Sz�mos keresztez�s r�v�n „fejlesztett�k ki” a kuty�t, c�ljuk pedig az volt, hogy min�l t�k�letesebb, az od�vad�szatra haszn�latos fajt hozzanak l�tre. (A terrier sz� egy�bk�nt latin eredet�, �s a terra, azaz f�ld sz�b�l sz�rmazik. Ezzel az elnevez�ssel is nyilv�nval�v� tett�k a westie teny�szt�i, hogy egy f�ld alatti, od�kban �l� �llatokat vad�sz� fajt�t akartak kiteny�szteni.)       A westie-re jellemz� feh�r sz�n, a teny�szt�si folyamat sor�n fejl�d�tt ki, bizony�tva azt, amit m�r r�gebben is sejteni lehetett, hogy a nyugat-sk�ciai k�rnyezetben a k�l�nb�z� �llatok nagyobb gyakoris�ggal sz�lnek feh�r, vagy vil�gos sz�n� k�lyk�ket. A teny�szt�k �gy gondolt�k, ezekb�l a „selejtes”, albin� kuty�kb�l soha nem lehet j� vad�szkutya, �gy ink�bb az �gynevezett Earth Dog fel� �s a cairn t�pus�, sz�nes Poltalloch terrier fel� fordultak a teny�szt�k – amelyek egy�bk�nt nem sokban k�l�nb�znek a jelenleg ismert westie-t�l. �m a „m�sodoszt�ly�” besorol�s ellen�re is nagy sz�mban sz�lettek feh�r sz�n� terrierek Sk�ci�ban, �s lassacsk�n kider�lt, hogy kit�n� vad�szkuty�k, valamint, hogy ugyanolyan v�rszomjasan rohannak a nyulak �s r�k�k ut�n, mint sz�nes rokonaik.      Jelent�s v�ltoz�st a westie-teny�szt�sben a m�lt sz�zad hozott, amikor a poltalloch-i E. D. Malcolm ezredes �gy d�nt�tt, kifejezetten ezzel a fajt�val k�v�n foglalkozni, �s a westie sz�les k�r� nagy-britanniai n�pszer�s�t�s�t t�zte ki c�lj�ul. A v�letlen is seg�tett a v�ltozat �letben marad�s�ban, Malcolm ezredes ugyanis egy vad�szaton �sszet�vesztette kedvenc v�r�sesbarna kuty�j�t egy r�k�val, �s lel�tte. �gy a m�lt sz�zad hatvanas �veit�l kezdve a Malcolm-dinaszti�ban a westie feh�r sz�ne biztos�totta, hogy ne fordulhasson el� t�bb ilyen tragikus vad�szbaleset. A west higland terrier elnevez�st is Malcomnak tulajdon�tj�k a kr�nik�k, �m saj�t bevall�sa szerint a munka jav�t apja �s nagyapja v�gezte a westie teny�szt�s�ben.      David Tattersal, a Westie c�m� szakk�nyv �r�ja szerint eg�szen pontosan nem lehet megmondani, hogy val�j�ban mikor is k�l�n�lt el �n�ll� t�pusk�nt a west highland white terrier. Csak annyi biztos, hogy r�g�ta csal�di kedvenc, sz�mos r�gi festm�ny �br�zolja a sk�t highlandeket, kis feh�r kuty�val. Ilyen p�ld�ul Sir Edwin Landseer, a h�res viktori�nus m�v�sz 1839-es keltez�s� „B�szkes�g �s Szemtelens�g” c�m� festm�nye.       A westie kialakul�s�ban h�rom meghat�roz� vonal j�tszott szerepet: az ezredes Poltalloch terrierjei, Argyll gr�fj�nak feh�r skye terrierjei, �s a Fifeshire-beli dr. Flaxman feh�r sk�t vagy aberdeen terrierjei. A doktor kuty�i a feljegyz�sek szerint rendre minden alomban t�bb feh�r kiskuty�t is aj�nd�koztak neki. K�r�lbel�l t�z �v m�lt�n dr. Flaxman m�r �gy utalt ezekre a terrierekre, mint egy k�l�n fajt�ra, melyet tudatosan teny�sztett tov�bb. Egy m�sik korabeli teny�szt�, George Clarke pedig egy hasonl� feh�r fajt�t fejlesztett ki, melyet Roseneath terrierk�nt ismer�nk.      Angli�ban az els� terriereket is felvonultat� kutyashow-t 1860-ban tartott�k, Birminghamben, az els� sk�t ki�ll�t�st pedig 1871-ben rendezt�k meg Glasgow-ban, �m m�g majd’ harminc �vnek kellett eltelnie, hogy v�g�l 1899-ben, a Crystal Palace-ban egy feh�r sk�t terrier is ott legyen a ki�ll�t�s gy�ztesei k�z�tt. Az els� olyan versenyt, amelyben m�r west highland white terrierek is eredm�nyesen vettek r�szt, 1904-ben rendezt�k, az edinburgh-i Scottish Kennel Club Show keretein bel�l. Miut�n pedig 1904-ben megalakult a WHWT Club, majd 1906-ban a WHWT Club of England, a fajt�t az angol Kennel Club 1907-ben elismerte teljes jog� kutyafajtak�nt, a londoni Crufts Show-n. Ezt k�vet�en pedig 1908-ban megalakult a The West Higland White Terrier Club of America is.      Az elk�vetkezend� h�bor�s �vtizedek viszontags�gos id�ket jelentettek a westie-teny�szt�k sz�m�ra is. A m�sodik vil�gh�bor� v�g�n azt�n azok a teny�szt�k, akik ragaszkodtak a m�g megl�v� kev�s kuty�hoz, �sszefogtak, hogy �jj��lessz�k a fajt�t: a legend�s Mrs. Pacey a h�res Wolvey kennellel, Miss Turnbull (Leal), Miss Write (Calunna), Mr. Beels (O’Petriburg), Miss Wade (Freshney), valamint Mrs. �s Dr. Russel (Crubens).      Sok id� eltelt az�ta, hogy Malcolm ezredes d�jnyertes kuty�i, Morven �s Kiltie elk�nyvelhett�k els� gy�zelmeiket �s kiv�vt�k a hozz��rt� k�z�ns�g csod�lat�t. Az elm�lt sz�z �v sor�n a westie vad�szkuty�b�l �tvedlett csal�di bar�tt�, de eredeti tulajdons�gait, b�tors�g�t, er�s egy�nis�g�t, b�szkes�g�t �s teherb�r�s�g�t m�gsem vesz�tette el. S�t, a westie, tulajdons�gait tekintve �vr�l �vre – mint a j� whisky – �rettebbnek �s ez�ltal �rt�kesebbnek mutatkozik. A londoni Crufts ki�ll�t�son 1976-ban lett el�sz�r westi a Best in Show, m�gpedig a Kathleen Newstead �ltal teny�sztett Ch. Dianthus Buttons.      Jelenleg a fajta m�r magasan vezeti az angliai terrier toplist�t, �s csak a Stafordshire Bull k�zel�ti meg n�pszer�s�g�t. Milyen is �? A westie igazi munkakutya, m�ltja ellen�re �lland�an vid�m, j�t�kos, ide�lis csal�dtagnak mondhat�, �s nem tartozik a tipikus, �nott szalonkuty�k sor�ba. Remek�l beilleszkedik k�rnyezet�be, nem agressz�v, f�radhatatlan j�tsz�t�rs, �s kifejezetten ig�nyli is az emberbar�taival val� �lland� kapcsolatot. J�l tarthat� v�rosi lak�sban is. Termete kicsi, �m el�kel�, ide�lisan �tv�z�dik benne az er� �s az aktivit�s. Kerek fej�nek vonz� k�ls�t k�lcs�n�z a fel�ll� f�l. Feh�r, s�r� sz�rzete megv�di a hidegt�l �s a nedvess�gt�l. Mozg�sa er�teljes, dinamikus, v�gtagjai �gy fejl�dtek ki, hogy j�ratlan terepen is gyors fut�.      1774-ben Oliver Goldsmith a sk�ciai terriert egy kicsi, durva sz�r� vad�szkutyak�nt �rta le, amelyet nem csak arra tartottak, hogy megharcoljon a r�k�val vagy a borzzal, hanem arra is, hogy folyamatosan jelezze, merre megy, �gy megk�nny�tve a vad befog�s�t. A vad�szsport m�vel�i �ppen ez�rt nem is tartott�k teljes �rt�k�nek azokat a kuty�kat, amelyeknek nem volt el�g „j� hangjuk”. M�g manaps�g is k�l�n�sen jellemz� a terrierekre, �gy a westie-re is a m�ly, �bl�s, messzire hallatsz� ugat�s.       A westie bund�ja gy�ny�r�, v�tek hagyni, hogy a sz�re g�nd�rk�s �s �sszetapadt legyen, a r� jellemz� csontfeh�r helyett s�rg�s sz�nben „pomp�zzon”. A megfelel� k�llem �rdek�ben teh�t aj�nlatos legal�bb hetente egyszer kif�s�lni a bund�j�t. A hossz�, bozontos sz�rt�l trimmel�ssel szabad�thatjuk meg, amit jobb szakemberre b�zni.      A westie-r�l j� tudni, hogy sokan csak a p�nz�rt fogtak bele a teny�szt�sbe, ez�rt k�r�ltekint�en kell kiv�lasztanunk a k�lyk�t. A kutya leggyakoribb hib�i k�z� tartozik a nem megfelel�en er�s �s p�rhuzamos �llkapocs, a hi�nyos szemfogak, a f�l here, a nem el�gg� t�m�tt �s g�nd�r sz�r, a t�l hossz� farok, vagy a feh�rt�l elt�r� bund�zat.      Vad�sz�szt�n�b�l k�vetkez�en a westie kisebb gondokat is okozhat, ha vid�ken a szabadban elengedj�k, hiszen gyakran megf�kezhetetlen vad�szkuty�v� vedlik �t, amikor baromfiudvar, vagy kis�llatok k�zel�be ker�l. Ilyenkor nem k�nnyen hallja meg gazd�ja h�v� szav�t. Ahogy az „�s-westie”-r�l sz�l� korabeli feljegyz�sekb�l is tudni lehet, a kis feh�r kutya sz�m�ra „nem l�tezett soha t�l hideg foly�, vagy t�l m�ly od�, amely meg�ll�thatta volna…”      A westie egy�bk�nt ide�lis t�rsnak tekinthet�, hiszen egyik legjellemz�bb tulajdons�ga a diszkr�ci�. A kis feh�r sz�rgomolyag j�t�koss�ga �s szeretet�hs�ge ellen�re ugyanis tiszt�ban van azzal, hogy nem lehet mindig a figyelem k�z�ppontj�ban. �ppen ez�rt a westie soha nem fog lament�lni, ha r�videbb id�re mag�ra hagyj�k, �s el kell foglalnia mag�t. Fontos persze, hogy a kuty�nak legyen saj�t vacka a lak�sban �s s�t�k alkalm�val rendesen kiny�jt�zhasson. �m alapj�ban v�ve a westie rendk�v�l sz�fogad�, kev�s gondot okoz� kutyafajta. M�szaki le�r�s �ltal�nos megjelen�s: Er�s testfel�p�t�s, m�ly mellkas, m�lyen h�trany�l� bord�k, feszes h�t, er�s h�ts� r�sz izmos l�bakon, mely az er� �s a mozg�konys�g nagy fok� egys�g�t mutatja.      Jellemz�k: Kicsi, akt�v, harcias, kem�ny, nem kev�s �nbizalommal, csintalan megjelen�ssel.      Temperamentum: �ber, vid�m, b�tor, magabiztos, de bar�ts�gos.      M�ret: A marmagass�g kb. 28 cm.      Fej: A westie kopony�ja enyh�n boltozatos, az arcorri r�sz oldal�r�l n�zve l�gy k�rvonal�, �s a f�lekt�l a szemekig enyh�n elkeskenyed�. Sz�rrel s�r�n fedett feje legfeljebb der�ksz�gben �ll a nyakhoz k�pest, az �lla pedig nem ny�lik el�re. A westie feje a szemekt�l az orrt�k�r fel� fokozatosan elkeskenyed�. �llkapcsai er�sek �s p�rhuzamosak. A westie orrt�kre fekete �s el�g nagy, az orr t�bbi r�sz�vel egybeolvad. Szemei t�vol �lnek egym�st�l, k�zepes m�ret�ek, nem kerekek, a lehet� legs�t�tebbek. N�mileg m�lyen �l�k; a tekintet �les �s intelligens, soha nem szomor�, a vastag szem�ld�k sz�r�s pillant�st k�lcs�n�z. A vil�gos szem s�lyos hiba. A westie f�lei kicsik, hat�rozottan �llnak, hegyes cs�csban v�gz�dnek, egym�shoz sem t�l k�zel, sem t�l t�vol. A sz�r rajtuk r�vid �s puha (b�rsonyos), ny�rni nem szabad. A f�lek cs�cs�n nincs pamacs. A westie sz�j�ra jellemz�, hogy a szemfogak k�z�tti t�vols�g a csintalan arckifejez�st biztos�t� lehet� legnagyobb. A fogak a kutya m�ret�hez k�pest igen nagyok, a westie-nek szab�lyos oll�s harap�sa van.      Nyak: A fej megfelel� tart�s�t enged�en el�g hossz�, izmos �s folyamatosan vastagodik a t�ve fel�, ahol egybefolyik a meredek v�llakkal.      Mells� r�sz: A v�ll�z�let el�l helyezkedik el, a k�ny�k feszesen a test mellett, a mells� l�bak p�rhuzamosak a t�rzsh�z, szabadon mozognak. A mells� l�bak r�videk �s izmosak, egyenesek, �s r�vid, kem�ny sz�rrel s�r�n fedettek.      T�rzs: Kompakt. Egyenes h�t, sz�les �s er�s �gy�k. M�ly mellkas, a bord�k fels� r�sz�kben �veltek, oldalr�l laposnak t�nnek. A h�ts� bord�k m�lyen h�trany�lnak, az utols� borda �s a h�ts� r�sz k�zti t�vols�g a t�rzs szabad mozg�s�t biztos�t� lehet� legr�videbb.      H�ts� r�sz: Er�s, izmos, tetej�n sz�les. A l�bak r�videk, inasak �s izmosak.      A combok nagyon izmosak, nem �llnak t�l sz�lesen. A cs�nkok sz�gell�se megfelel�, a test alatt helyezkednek el, mozg�sban �s �ll�skor is el�g k�zel vannak egym�shoz. Az egyenes vagy gyenge cs�nk s�lyos hiba.      Mancsok: A mells� mancsok nagyobbak a h�ts�kn�l; kerekek, ar�nyosak a test m�ret�hez, er�sek, vastag talpp�rn�val. A talpb�r �s a k�rm�k sz�ne feket�n el�ny�sebb.      Farok: A westie farka 5–6 h�velyk (12,5–15 cm) hossz�, kem�ny sz�r fedi. Nem pelyhes, a lehet� legegyenesebb, vid�man �ll, nem g�rbe, nem l�g a h�t f�l�. A hossz� farok nemk�v�natos, csonkol�sa semmi sz�n alatt nem megengedett.      Mozg�s: A westie mozg�sa szabad, egyenes ir�ny� �s k�nnyed. A mells� l�bak a v�llakb�l szabadon ny�lnak el�re. A h�ts� v�gtagok l�p�se szabad, er�s �s r�vid, a t�rd �s a cs�nk megfelel�en behajlik, a cs�nkok a test al�l ir�ny�tj�k a mozg�st. A k�t�tt, term�szetellenes l�p�st �s a teh�n�ll�st s�lyos hib�nak tartj�k...      Sz�rzet: A westie feh�r sz�rzete k�tr�teg�. A k�ls� sz�r kem�ny, a pr�mszer� aljsz�rzet r�vid, puha �s t�m�tt. A ritka sz�rzet s�lyos hib�nak sz�m�t.